Monthly Archives

április 2017

„Ti már nem is vagytok igazi cigányok” – konferencia

By | sajtó | Nincsenek kommentek

A fenti címmel rendezett konferenciát a cigány identitásról és a társadalmi mobilitásról a RefoRom és a KRE-BTK. Az ismert kutatók mellett roma szakkollégiumok hallgatói is előadtak. A cigány diplomásokról és közéleti szereplőkről, az elfogult híradásokról és arról is szó esett, hogyan őrizheti meg identitását a számára szokatlan, új közegbe kerülő roma fiatal.


Heltai János, az egyetem oktatója és a RefoRom szakmai vezetője köszöntőjében elmondta, a provokatív cím egy olyan idézet, amelyet számtalan cigány származású egyetemi hallgató hall akár nem cigány részről pozitív szándékkal, vagy épp cigányoktól rosszallóan. Az értelmiségivé válás felé elindulva a cigány fiatalok gyakran már hallgatóként „két szék közé”, légüres térbe kerülnek. Káli-Horváth Kálmán, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója hozzátette: itt volt a konferencia ideje, mostanra ugyanis felnőtt egy új nemzedék, a „tanítványok nemzedéke”, akik készek arra, hogy meghatározzák az identitásukról szóló diskurzust.
Az első előadó Cserti Csapó Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének docense volt, aki Polónyi István Emberi erőforrásaink 21. százada című könyvét ismertetve elemezte a Roma Integráció Évtizede elnevezésű program eredményeit. Számos adat ismertetése után azt láthattuk: a 2005 és 2014 között megvalósult, nyolc ország részvételével lezajlott átfogó integrációs projekt eredményessége kétes. Hazánkban például nő ugyan a cigány diplomások száma, de sokkal lassabb ütemben, mint a többségi társadalomban, a lemaradás aránya tehát növekszik. Az előadás után roma szakkollégiumok hallgatóinak korreferátumait hallgathattuk meg. Sztojka Szabina, a Károli Gáspár Református Egyetem lelkészhallgatója és a RefoRom (Budapesti Református Cigány Szakkollégium) tagja egyszerre volt személyes és tudományos, őszinte és önreflektív, ahogy saját identitásának összetevőiről (református, cigány, nő) és azok viszonyairól beszélt. Leendő lelkészként és a református cigánymisszió munkatársaként sokféle gyülekezetben megfordul. Istentiszteletek után a többségi társadalom gyakran pozitívnak szánt megjegyzésekkel él Szabina cigányságát illetően: „akár le is tagadhatnád”, „nem is látszik” „te más vagy, hiszen milyen szépen beszélsz”. A hallgatók egy részében tehát az, hogy valaki lelkészként a szószéken áll, és cigány, nem egyeztethető össze. Szabina önmagát is megfigyelve azt vette észre, hogy ez ellen viszont úgy küzd, hogy éppen olyan tényeket oszt meg magáról, amit a többségi társadalom a cigányokról általában gondol: sok testvére van, édesapja pedig lovakat tart. Tehát saját cigányságáról alkotott képében is befolyásolják a többségi társadalom sztereotípiái.
Balogh Adrienn, az ELTE szabadbölcsész hallgatója és szintén a RefoRom tagja gyerekkora óta televíziós műsorvezető szeretett volna lenni, és ebben az a szándék is vezette, hogy megváltoztathassa a cigányokról alkotott képet. Ahhoz, hogy most jó úton járjon a cél felé, nem csak külső, de belső akadályokat kellett leküzdenie. Utóbbi a neveltetéséből fakad: hagyományos cigány családokban a nő elsődleges feladata ma is a gyerekszülés és a háztartás vezetése. Adrienn ma a romák híradásokban való megjelentetését kutatja, különösen azt, milyen képi és hangkódokkal jelzik a nézőknek, hogy itt most cigányokról van szó: például egy bűncselekményről szóló híradás alá cigányzenét kevernek, vagy az utcán szaladgáló cigánygyerekeket mutatnak. Az is jellemző, hogy a mai magyar médiában jellemzően két téma kapcsán hallunk cigányokról: a bűnözés és a zenei tehetségkutatók kapcsán.

A hallgatói kiselőadások után Neményi Mária, az MTA Szociológiai kutatóintézetének professor emeritája a roma politikai identitáskonstrukciókról beszélt Kóczé Angéla: A magyarországi roma politika intézményesülése című kutatásának eredményei alapján. A hazai roma közélet meghatározó alakjaival (Daróczi Ágnes, Zsigó Jenő, Horváth Aladár, Osztolykán Ágnes…) készült interjúkból kiderült, hogy a cigány értelmiség identitása alapvetően különböző diskurzusok mentén alakulhat ki. Lényeges eltérés mutatkozik például abban, hogy a cigánysághoz az emberjogi vagy a felzárkóztató politika diskurzusa mentén közelítünk, hogy szociális vagy etnikai alapú különbségekről beszélünk, hogy „színvak”, vagy „színtudatos” politikát képviselünk.
Az akadémikus után Víg Miklós baptista teológushallgató, a RefoRom tagja beszélt a gyülekezetplántálás szintjeiről a szociális munkától az igehirdetésig. A fiatal lelkészhallgató nem csak elméleti tudással bír, feleségével évek óta járnak egy tatárszentgyörgyi közösségbe, ahol gyülekezetplántáláson munkálkodnak.

Lakatos Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem angol szakos hallgatója és a Wáli István Református Cigány Szakkollégium tagja az amerikai cigányok reprezentációjáról beszélt. Mint kiderült, az amerikai cigányság szinte láthatatlan kisebbség, így az ő megjelenésük filmekben, sorozatokban, valóságshow-kban szinte kizárólagosan a tizenkilencedik századi sztereotípiákon alapul: a cigányok mint vándorló nomádok, jósnők, egzotikus, spiritiszta társaság. Amerikai útja során Zsuzsanna maga is megtapasztalta, hogy ezek a képzetek nem csak a tévében léteznek, hiszen ő maga is megkapta ezeket.

Horváth Csaba, a KRE BTK Modern Magyar Irodalom Tanszékének docense a magyar irodalom cigányképének tizenkilencedik-huszadik századi alakulásából adott ízelítőt. A fent említett romantikus-egzotikus cigánykép a társadalmi kötöttségeket lerázó szabadságvágy szimbóluma. A vándorló cigány a többségi társadalom elvágyódását testesíti meg: a társadalom rendszeréből való kiszakadás, a be nem tagozódás ki nem mondott vágyát. „A sztereotípiákra jellemző, hogy a többségről szólnak, arról, aki létrehozza őket, majd életben tartja és erősíti” – mondta Horváth. Az irodalomtörténész az Egri csillagok Sancho Panza-szerű Sárközijétől Tar Sándor szociografikusabb cigányábrázolásáig több művet összevetve mutatott rá az irodalom cigányképének alakulásaira.
Több szálon kapcsolódott hozzá a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, a Wlislocki Henrik Szakkollégium tagja, aki Irodalmi roma reprezentáció és önreprezentáció a 19. században Magyarországon című előadásában összevetette Liszt Ferenc A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon című könyvének jellegzetesen tizenkilencedik századi polgári nézőpontját és Nagyidai Sztojka Ferenc A cigány nép eredete című művét. Míg előbbinek fő üzenete, hogy a cigányság történelmi emlékezete „nem írásos”, ezért a zene lehet az a nyelv, amely nemzetté emancipálja a cigányságot, addig Nagyidai Sztojka műve már komplex nemzeti identitást kínál őshazával, mesterségekkel, nemzeti történelemmel.

Virág Ádám, a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium tagja, aki a Debreceni Egyetem Szociális munka és szociális gazdaság szakán végzett, kutatásaiban a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatóinak családi hátterét, anyagi és kapcsolati tőkéjét vizsgálta. A felmérés következtetései szerint a vizsgált roma hallgatók többsége első generációs értelmiségi lesz, az iskola a társadalmi „lift” szerepét tölti be az életükben, a vertikális mobilitásuk legfontosabb csatornája az intézmény. Esetükben a tudás és a társadalmi tőke nem áll olyan mértékben rendelkezésre, mint a középosztálybeli családokban. A szakkollégium célja, hogy a hiányosságok pótlásában segítséget nyújtson a roma hallgatóknak.
A konferencia záró előadásában Balogh Tibor grafikus, képzőművész beszélt az általa vezetett, heti rendszerességgel megtartott RefoRom alkotóműhelyről. Hangsúlyozta, hogy az alkotóműhely nem a kézügyességről szól, nem „szakkörként” működik. Balogh hisz abban, hogy a térlátás és térábrázolás, a tudatos látás (amely a műhely egyik legfontosabb eleme) olyan képesség, amit az oda járó különböző (jogász, média, japán szakos vagy épp lelkésznek készülő) hallgatók mindegyike hasznosítani tud valamilyen szinten a későbbi életében. A RefoRom fakultatív műhelyében a hallgatók alkotnak, fotókat és filmeket elemeznek, egymástól és egymásról is tanulnak, azaz együtt gondolkodnak, ami talán az értelmiségivé válás egyik legfontosabb eleme.

Kép és szöveg: Molnár lllés

forrás. Parókia.hu

„Ti már nem is vagytok igazi cigányok”

By | aktuális | Nincsenek kommentek

„Ti már nem is vagytok igazi cigányok” – Társadalmi mobilitás és identitáskonstruálás címmel a Budapesti Református Cigány Szakkollégium és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete tudományos konferenciát rendez.


Hogy ki roma és mitől válik azzá, nem egyértelmű kérdés. A felsőoktatásban tanuló, magukat romának valló fiatalok beszámolói szerint a társadalmi mobilizációval (például a diploma megszerzésével) e kérdések megválaszolása nem válik könnyebbé.
Az érintettek bizonyos szempontokból eltávolodnak azoktól a társadalmi formációktól, amiket saját közösségeikként határoznak meg, elkerülhetetlenné válik számukra, hogy új viszonyulásokat hozzanak létre ezekhez. Másrészt ki kell alakítaniuk új társadalmi pozícióikhoz tartozó vélekedéseiket, illetve értelmezniük kell mások ezekkel kapcsolatos vélekedéseit, tehát számot kell vetniük azokkal a diskurzusokkal, amelyeken keresztül őket mások és ők magukat mint „értelmiségi romákat” pozicionálják.
Konferenciánk célja, hogy különböző tudományterületek megközelítéseinek alkalmazásával és diákok tapasztalatainak összegzésével olyan mintákat kutassunk fel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalmi mobilizáció mind közösségi, mind egyéni szinten minél több szempontból sikeres legyen.

11.00: Megnyitó, köszöntők
Dr. habil. Kiss Paszkál (KRE BTK dékánhelyettes)
Dani Eszter (missziói irodavezető, Országos Református Cigánymisszió)
Dr, Papp Ágnes Klára intézetvezető egyetemi docens
Káli-Horváth Kálmán (igazgató, RefoRom)

11.30: Dr. habil. Cserti Csapó Tibor (egyetemi docens, PTE BTK): Társadalmi mobilitás, társadalmi integráció és a Roma Évtized
A kelet-közép-európai rendszerváltásoktól – amikor is a térség kormányzatainak figyelme az egyes országokban élő roma, cigány népesség markánssá és jól láthatóvá váló problémáinak megoldása irányába terelődött – a kormányzatok és azután az Európai Unió központi irányító testületei is számos kezdeményezést indítottak, jelentős forrásokat fordítottak a leszakadó csoportok felzárkóztatására, integrálására, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére. Ezek közül az egyik legátfogóbb kezdeményezés a nemrégiben lezárult Roma Integráció Évtizede program volt.
A kérdés, hogy ezek az erőfeszítések át tudták-e formálni érzékelhető mértékben az egyes országokban élő romák életkörülményeit, javítani tudták-e társadalmi-gazdasági esélyeiket, csökkentették-e a lemaradásukat.
Az előadás a Dekád eredményességét mérő mutatók segítségével próbálja bemutatni a 2005-2015 közötti időszak tendenciáit a cigány, roma népesség társadalmi felzárkózásában, a mobilitási esélyek vonatkozásában.

12.15: Hallgatói korreferátumok
12.45: ebédszünet

13.45: Prof. Dr. Neményi Mária (az MTA doktora, MTA TK Szociológiai Intézet): Roma politikusok identitáskonstrukciói – a különbözőség metszetei
Az elmúlt évtizedek meghatározó roma szereplőivel folytatott interjúk alapján azt kívánom bemutatni, milyen személyes meghatározottságok, milyen társadalmi mozgatórugók, milyen szervezeti keretek és milyen ideológiai hatások formálták interjúalanyaink pályáját, közéleti-politikai szerepvállalását. A személyes élettörténetekbe ágyazott politikatörténet segítségével a politikai szerepek születését, a választások és döntések egyéni hátterét és motivációit vizsgálom, egyúttal felvillantva a többségi társadalom folyamatosan változó intézményi keretei között létrejövő politikusi szerepvállalás különböző modelljeit.
14.30: Hallgatói korreferátumok

15.30: Dr. Horváth Csaba (egyetemi docens, KRE BTK Modern Magyar Irodalmi Tanszék): Cigány szőttes – a magyar irodalom cigányképének változásai a romantikától napjainkig
Az előadás azokat a sztereotípiákat ismerteti, amelyekkel a magyar irodalom mutatja be a cigányokat és a cigányoknak tulajdonított jellegzetes tulajdonságokat. A cigány kezdetben a komikus ábrázolások kinevethető alakja vagy a romantikus egzotikum és a társadalmi kötöttségeket lerázó szabadságvágy képviselője lehetett. A huszadik századi és a kortárs irodalomban azonban a cigány elveszíti a különösségét: egy lesz közülünk, aki nem kívülállása, hanem tipikussága miatt sűríti magába a mindannyiunkra érvényes történeteket.
16.15: Hallgatói korreferátumok
16.45 Balogh Tibor korreferátuma a RefoRom alkotóműhelyéről
17.00: A konferencia zárása

Kövess minket Facebookon!

Instagramon is ott vagyunk!