Nekem a kereszténység már kiskorom óta az életem része. Már attól az időszaktól kezdődően gyülekezetbe hordtak, és neveltek a hívő életre, mely jelenleg is meghatározó számomra.
Közösséghez tartozni jó, és úgy gondolom, kell is. A Reforom nemcsak abban nagy segítség, hogy lehetővé teszi felsőfokú tanulmányaim folytatását Budapesten, hanem abban is, hogy olyan dolgokat is megtapasztaljak, melyekre máshol nincs lehetőség.
Mióta az eszemet tudom, Isten jelen van az életemben. Emlékfoszlányok maradtak meg kiskoromból, mikor anya és apa mesélt a Bibliából. Meséltek történeteket, és elmesélték, hogy ők hisznek Istenben. Arra is emlékszem, hogy nehéz időkben, ő volt az, akihez szüleim imádkoztak. Sosem gyakorolták igazán a vallást – nem jártak templomba és gyülekezetbe –, mégis erős hitük volt és van ma is az Úrban.
Számomra a RefoRom jelenti „A” kollégiumot. Ezt az intézményt azoknak ajánlom, akik szeretnének erősödni cigány identitásukban. A RefoRom egy olyan hely, ahol a nem roma és a roma hallgatók egy mikroközösségben, együtt élhetik mindennapjaikat.
Sokan úgy gondolják, hogy a keresztyénség egy befásult, unalmas szabályokkal teli életet jelent, ami miatt nem vonzó ez az életstílus. Talán, ha külső szemmel tekintjük a mai keresztyénséget, holisztikusan, a gondolatmenetnek lehet némi alapja.
Nehéz arra válaszolni, hogy mit jelent nekem a RefoRom, mivel annyira természetessé vált a létezése az életemben, hiszen ez a harmadik évem a szakkollégiumban. Sok változáson ment át intézményünk ez idő alatt, mint most is, ezért minden időszakában egy kicsit mást jelentett.
Tizenegy és fél éves voltam, amikor szüleimmel elkezdtünk járni a Békési Élet Fája Gyülekezetbe. Ezt megelőzően semmilyen vallásos környezetben nem voltunk, leszámítva a cigány hagyományokban fontos szerepet játszó templomi keresztelőket és egyházi esküvőket. Persze mindig is volt hitünk, de sosem gyakoroltuk igazán.
Először az Országos Református Cigánymisszióban hallottam a Budapesti Református Cigány Szakkollégiumról. Nagyon szimpatikus volt számomra az intézmény arculata. Tetszett az, hogy a kollégium felépítése a cigány fiatalokra lett specializálva. Tetszett az, hogy lehetőség van arra, hogy akik korábban nem sokat tudtak a cigány kultúráról, közelebb kerüljenek hozzá.
Számomra mindig is fontos volt a hit, szüleim már kiskorom óta arra tanítottak, hogy Isten segítségével semmi sem lehetetlen. Bár általános iskolában nem nyílt lehetőségem hittant tanulni, ettől függetlenül időről időre eljártunk templomi misékre, és otthon is tanítottak szüleink imádságra.
