Pém Anna: Cigányok között az élet

By 2020-05-22aktuális

Ezzel a címmel ez az írás lehetne akár egy angol romantikus novella, Robin Hooddal, öreg cigány javasasszonnyal, egy tűzrőlpattant menyecskével és sok-sok kalanddal. A valóság azonban az, hogy a cigányok közt az élet pontosan ugyanolyan, mint bármely más nép között.

Saját véleményem, hogy egy ember szocializációjára, viselkedéskultúrájára sokkal nagyobb hatással van a társadalmi pozíciója, mint a bőrszíne vagy a kulturális öröksége. Egy mélyszegénységben élő magyar és egy mélyszegénységben élő perui jobban megérti egymást még akár szótlanul is, mint egy mélyszegénységben és egy középosztálybeli magyar.

Sokkal inkább meghatározóbb a mai ember viselkedésére a társadalmi pozíciójának „kultúrája”, mint a nemzetiségéé. (Ami még abszolút meghatározó tapasztalatom szerint, az a vallás) Pontosan ezért majdnem úgy érzem magam a RefoRomban, mint bármely más koliban, mivel számomra sokkal meghatározóbb, hogy milyen szocializációjú emberek vesznek körül, mint hogy milyen nemzetiségűek.

Azért írtam, hogy „majdnem”, mert a Reforomban van egy kis plusz. A nemzetiség megmutatkozik nyelvben, eltérő zenei ízlésben, gasztronómiában, szokásokban, habár ezek külsőségek. Mégis, ennek ellenére ezekből is sok mindent elleshetünk egymástól, mint ahogy én ellestem Elli csirkepaprikás receptjét, vagy megtanultam a körülöttem élő romáktól, hogy hogyan is kell rendesen egy vendéget fogadni.

Hatalmas kiváltságot jelent egy ember életében, ha élete során több társadalmi helyzetben is meg kell állnia a helyét. Minél többet tapasztal, annál jobban beleláthat az emberek az életébe, annál közvetlenebbül tud feléjük fordulni. A Reforomban több olyan személy van, aki a társadalmi létra több fokát is bejárta, én pedig sokra értékelem a társaságukat.

Szöveg: Pém Anna
Fotó: Dezső Attila

Kövess minket Facebookon!

Instagramon is ott vagyunk!