Számomra mindig is evidens volt, hogy Isten és hit nélkül az élet teljesen más, mi több, hiányos.
Nagyon örülök annak, hogy a RefoRom kapunyitásától kezdve, azaz 2016 szeptembere óta tagja lehetek a szakkollégiumnak. Hogy azóta milyen meghatározó pillanatokat, sikereket élhettem meg többek között a RefoRomnak köszönhetően, és hogy ezáltal mit jelent nekem ehhez a közösséghez tartozni, a teljesség igénye nélkül a következőkben fogom kifejteni.
Számomra a kereszténység a Krisztusban való hitet és a benne történő alámerítkezést jelenti. Tizennégy éves koromban adtam át Istennek az életem, mely azóta gyökeresen megváltozott, hiszen mindent neki köszönhetek. Különösen fontos számomra Krisztus, az Atya és a Szentlélek, e három, egy Isten.
Hogy mi számomra a RefoRom? Egy támogató, baráti közösség, családias légkörrel – tekintve, hogy ez nem egy több száz fő befogadására képes kollégium, mint az egyetemi kollégiumok nagy része, hanem egy jóval kisebb, korszerűen bútorozott, 2-3 fős szobákkal ellátott, barátságos épület. Már az első alkalommal, mikor itt jártam, szimpatikussá vált. Családi ház hangulatát kelti az aranyos kertjével, a családi házak szomszédságában.
Régen, amikor ateista voltam, a bűn nem volt téma számomra. Nem is tudtam róla. Nem igazán éreztem bűntudatot semmi miatt. De amikor keresztyén lettem, megtudtam, hogy rengeteg olyan dolgot csinálok, ami nem tetszik Istennek.
Az embereknek mindig is szükségük volt arra, hogy olyan közösséghez tartozzanak, ahol nem pazarolják el az idejüket.
Ahhoz, hogy át tudjam adni Isten fontosságát az életemben, elmesélem a történetemet nektek.
2019 januárja óta vagyok aktív tagja a RefoRomnak. Az itt eltöltött több mint egy esztendőnek sok pozitív hozadékát látom.
Harmadik évét zárta a roma egyetemistákat és főiskolásokat a diplomaszerzés felé vezető úton segítő Budapesti Református Cigány Szakkollégium – az elmúlt időszak tapasztalatairól, a szakmai program új elemeiről és a várható változásokról az intézmény igazgatóját, Káli-Horváth Kálmánt kérdeztük.
Öt évvel ezelőtt, az egység ötéves évfordulóján még csak ötlet szintjén létezett a Budapesti Református Cigány Szakkollégium, ma pedig – bármilyen hihetetlen is kijelenteni – már harmadik évünk végét tapossuk.
